A magyar-szlovák államhatár által mesterségesen kettészakított Bodrogköz - szülõföldünk - az Alföld észak-keleti végében, a Tisza, a Bodrog és a Latorca folyók által határolt területen 98785 hektáron fekszik. A magyar rész 22 településén közel 50000 ember él. Viharban-napsütésben, harcban és békességben, folyamatos létért és szülõföldért folytatott küzdelemben éltek itt az emberek.

A hajdani csikász-pákász, réti gyûjtögetõ õslakosság sanyarú helyzetén nem sokat javított a mezõgazdálkodásra és állattenyésztésre való átállás. Bár egyre nagyobb területet tettek mûvelhetõvé, mégis egyre csökkent a jó megélhetést biztosító munkaalkalom. A legutóbbi nagyarányú elvándorlás az l950-60-as években következett be. A kisparaszti földtulajdon kollektivizálása a lakosság kedvét szegte és felhagyva dinasztikus mesterségükkel közeli és távoli ipari üzemekbe mentek dolgozni.

Ez a küzdelem a megélhetésért napjainkban is tart, ma sem tud a terület megfelelõ munkaalkalmat biztosítani lakóinak, de a bodrogközi ember ragaszkodik õsei földjéhez és itt akar boldogulni, élni és meghalni.

Éppen ezért vetõdött fel a jelen programhoz csatlakozó települések részérõl az igény, hogy a meglévõ tiszta forrásokból merítve a Bodrogköz érintetlenségének turisztikai-idegenforgalmi hasznosítását szorgalmazzuk a Kárpátok Eurorégión belül.

Erõnkhöz mérten minden lehetõséget megadunk a falusi turizmus kiépítéséhez. A vendéget fogadó házak egy-egy család számára munkalehetõséget, jövedelmet teremtenek.

A Tisza és Bodrog folyók, a Karcsa tó vonzó pihenõhelyek. A meseszép pácini Mágóczhy várkastély és parkja a védett faóriásaival, a csaknem l000 éves karcsai templom, a romjaiban is felemelõ látványt nyújtó kövesdi vár, az õsi leleszi prépostság, II. Rákóczi Ferenc szülõfaluja Borsi, vagy a híresek közül is a leghíresebb karosi és zempléni honfoglalás kori vezéri sírok a Bodrogköz látványosságai, és mûemlék együttesének elválaszthatatlan részei. Egyben kiváló alapot nyújtanak a közös szlovák-magyar idegenforgalmi kooperációra. A pácini új határátkelõhely megnyitásával és a ricsei Tisza-híd felépítésével a Bodrogköz megközelíthetõsége, átjárhatósága közúton biztosított.

A felvázolt lehetõségek kiaknázására - a Millenniumi Emlékbizottság országos felhívásával összhangban - egy olyan összetett funkciójú kultúrtörténeti emlékpark megteremtésére törekszünk, amely mind a mûvelõdési, mind a kulturális, mind pedig a turisztikai területeken mutatkozó hiányosságokat ki tudja elégíteni.

A munkahelyeket teremtõ idegenforgalmon túl kiemelten fontosnak tartjuk az élõ és folyamatosan mûködõ honfoglalás kori falunak a bodrogközi emberekre, ifjúságunk lelkivilágára is visszaható nevelõ erejét. Fontos, hogy megismerjék szülõföldjüket, eleik értékteremtõ és megtartó küzdelmét, megtapasztalják lakóhelyük fejlõdését. Kutassák a múltat, gyûjtsék és ápolják saját községük hagyományait, így alakuljon ki a szülõföld iránti önzetlen szeretetük, és ezen keresztül erõsödjön magyarságtudatuk.

Tudják és legyenek büszkék rá, hogy a Bodrogközi Kultúrtörténeti Emlékpark - benne a honfoglalás és államalapítás kori falu - különlegességnek számít majd Európa-szerte.

Ezen célokért fogott össze az öt falu, ahogyan az öt kis folyó eggyé válik a Zempléni hegység lábánál hömpölygõ Bodrogban sziklákat görgetve, hajókat röpítve, úgy egyesült az akaratunk közös alkotó erõvé maradandó kulturális és gazdasági értékeket teremtve.

A Bodrogköz felemelkedésébe vetett töretlen hittel bízunk a megye, a régió, a minisztériumok és a Millenniumi Emlékbizottság erkölcsi, anyagi és szakmai támogatásában.

Pácin, 1999. január 30.

© BODROGKÖZI RÉGI MAGYAR KULTÚRA KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY . Minden jog fenntartva.

Közreadva: 2006-07-03 (3379 olvasás)